Mozgó munkaállvány
A kosaras autók emelőszerkezetének tervezését, gyártását és ellenőrzését az MSZ EN 280 szabvány határozza meg, ahol a megnevezése „Mozgó MunkaÁllvány”. A szabvány pontosan leírja milyen gépek tartoznak hatálya alá, meghatározza, hogy milyen feltételeknek kell megfelelni a kosaras emelőknek, hogy kell lepróbálni őket és mit kell tartalmaznia a kezelési utasításnak. Részletesen itt olvashat róla.
MMÁ mint veszélyes gép
A mozgó munkaállvány veszélyes gép kategóriába tartozik ezért a használatának szabályait törvény által előírt, úgy nevezett Emelőgép Biztonsági Szabályzat írja elő.
MMÁ kezelése
Az MMÁ-k kezeléséhez szükséges jogosultságot, „jogosítvány”, és annak megszerzésének módját jogszabályok írják elő. A NGM Munkavédelmi Irányítási Főosztályának legutóbbi, aktualizált tájékoztatója az OMMF honlapjáról tölthető le.
MMÁ használatának jogszabályi környezete
A munkavédelemről szóló törvény (1993. évi XCIII. 21§ (2.)) bevezeti a veszélyes munkaeszköz fogalmát és az egyik MüM rendelet (5/1993.) megnevezi a veszélyesnek minősülő gépeket, amelyek között szerepelnek azok a gépek, melyeknél fennáll a leesés veszélye. Az 2016-os NGM (10/2016.) rendelet előírja, hogy „Magasban lévő munkahelyen, ahol ideiglenesen végeznek munkát … olyan eszközt kell a munkavállaló rendelkezésére bocsátani … amely … lehetővé teszi a veszélytelen közlekedést”. A munkavédelmi törvény egy másik paragrafusa (1993. évi XCIII. törvény 11. §) előírja, hogy veszélyes tevékenység végzésére szabályzatot kell készíteni, így született mag az MMÁ-ra is vonatkozó „Emelőgép biztonsági szabályzat”. E szabályzat írja le az MMÁ üzemeltetésének feltételeit. Sajnos 1999-ben készült és nem sikerül folyamatosan korszerűsíteni, a be nem vezetett új változat is már sok éves. A leírt szöveg alkalmazása a gyakorlatban nehézséget okoz, de jogi érvényessége és szemlélete kötelezővé teszi.
A CE-jelölés (EK megfelelőség) igazolja, hogy az emelőgép műszakilag megfelel az Uniós és így Magyarországon érvényes biztonsági, egészségügyi és környezetvédelmi előírásoknak (16/2008.) NFGM rendelet). A CE jelölés nagy általánosságban azt jelenti, hogy a berendezést az MSZ EN 280 harmonizált szabvány előírásainak megfelelően készítették el.
MMÁ üzemeltetéséhez szükséges dokumentumok
Az emelőgép használatának szabályait az EBSZ – az Emelőgép Biztonsági Szabályzata – írja le.
A kosaras emelő használathoz szükséges dokumentumok:
- kezelési utasítás
- emelőgép napló
- üzembehelyezés dokumentuma
- utolsó időszakos vizsgálat jegyzőkönyve
- időszakos karbantartás elvégzését igazoló dokumentum
Könnyen belátható, hogy a kezelési utasításnak a gépen vagy a gép közelében való tartása szükséges, mert bármilyen a kezeléssel, karbantartással, biztonsággal kapcsolatos kérdésre abban lehet megtalálni a választ. Az emelőgép napló pedig arra hivatott, hogy a kosaras emelő mindennapi használata során biztosítva legyen az információ továbbadása. Minden műszakonként vizsgálatot rögzíteni kell, különösen, ha hiányosságot, működési rendellenességet észlel a kezelő. Annak ellenére, hogy minden műszak kezdésekor a kezelőnek meg kell vizsgálni a kosaras emelő biztonsági berendezéseinek működését, előfordulhat, hogy az előző napon érzékelt jelenség nem érzékelhető, amire figyelemmel kell lenni. Egy meghibásodás vagy baleset esetén nagyon fontos információ, hogy meddig működött az emelő hibátlanul, vagy mikor jelezte a kezelő a hibát.
A további három dokumentumot az üzemelés helyén kell elérhetővé tenni.
Létezik egy „Emelőgépek üzemviteli dokumentuma” (MSZ 9725) című, sok üres oldalt tartalmazó szabvány (53 oldal), melynek célja az emelőgép biztonságos üzemeltetéséhez szükséges adatok, feljegyzések gyűjtése, azonban használatóról jogszabály nem rendelkezik, ezek az adatok a kezelési utasításban és az emelőgép naplóban megtalálhatók
Karbantartás
Az MMÁ biztonságának fenntartásához elengedhetetlen a gyártó előírása szerinti karbantartás.
Felülvizsgálatok
Az ÉBSZ előírja az MMÁ rendszeres, szakember által elvégzett ellenőrzését. Az ellenőrzések gyakoriságát a veszélyesség, az igénybevétel és a használati gyakoriság alapján kell meghatározni. A „szerkezeti vizsgálatot” emelőgép vizsgáló, az általában évenkénti „fővizsgálatot” emelőgép szakértő és az öt évenként esedékes „időszakos biztonsági felülvizsgálatot” munkavédelmi szakértő végezheti. Az időszakos vizsgálatok során a szakembereknek azt kell megállapítani, hogy a használat során keletkezett, kopás, sérülés és más rendellenességek olyan mértékűek amelyek nem akadályozzák a berendezés biztonságos használatát. Az öt évenkénti biztonsági felülvizsgálat célja pedig az, hogy az első üzembehelyezés óta eltelt időben az üzemelési körülmények változatlanok-e. Vizsgálni kell azt is, hogy a gép megfele-e az érvényes biztonsági és egészségi követelményeknek és az esetleges korszerűsítés lehetőségét. A korszerűsítés az MMÁ-nál csak akkor életszerű, ha a gyártó, aki az eredti állapot tanúsította, előírása alapján történik.
Egyéni védőeszköz
Annak meghatározása, hogy a munkavégzés során milyen egyéni védőeszközöket kell használni, egyrészt jogszabály írhatja elő, másrészt a munkáltató által végzett kockázat értékelléssel kell meghatározni. Például az építési munkahelyen egy SzCsM-EüM (4/2002) rendelet kötelezően előírja a munkavédelmi sisak használatát. A leesés elleni egyéni védőeszköz használatának szükségességét kockázatértékelés után kell meghatározni. Az MMÁ kosara kielégíti a magasban törtrénő munkavégzés során szükséges korlátokra vonatkozó előírást. Tehát alapjában kielégíti a kollektív védelem követelményeit. A nemzetközi, gyakorlatban a gémes MMÁ-ra írják elő a egyéni leesés ellen védőeszköz, a testheveder használatát. Azért van erre szükség, mert elsősorban a hosszú gémmel felszerelt emelőnél egy ütközés, billenés során a kosárra olyan dinamikus erő hathat, amitől a kezelő kirepülhet a kosárból. Ezért olyan védelem szükséges, ami megakadályozza a kosár elhagyását, nagyon különleges eset és berendezés, amikor a leesés megállítását lehetővé tevő zuhanásgátlót lehet használni. A gyártó a használati utasításban adja meg a kosárban használható kiesés védelem fajtáját, a bekötési pont tulajdonságának megfelelően. Általánosan, a szabvány szerint készülő kosárban ez a kiesést megakadályozó testheveder és rövid bekötő kötél. Ez nem felel meg a zuhanás megállítására szolgáló egyéni védőeszköz bekötési pontjára vonatkozó előírásoknak. Az ollós és oszlopos emelőkön általában nem kötelező az egyéni leesés elleni védő eszköz.
A fenti tájékoztatót a legjobb tudásunk szerint készítettük el, igyekeztünk pontos és megbízható információkat nyújtani. Azonban tévedhettünk, változhatnak jogszabályok, előírások, ezért nagyon megköszönünk minden, a tartalom javítása, pontosítása érdekében tett visszajelzést.
